Kórustagunk, Kutai Gergely (basszus) költői összefoglalója kórusunkról:
Crescendo
Négy hang aprót énekel,
S mikor mind helyére lel
A néma csend visszhangja zeng
Egy kéz dalolni készül
Elindul, és lágy akkordnyi sóhaj
Csepp mosollyal szárnyra kél a kézről
Apró tánc, s szikra száll, a szólamok
Hangja egyre angyal testbe épül
Tenor zeng, s szól a tiszta dallam
Orgonának hangja basszus torkán
Éji hullám lágyan jár az altban
S rég a fényes égbe ér t a szoprán
Szavak szállnak, szívek szólnak fénnyel
S míg a kéz, a józanész vezérel
Egybe olvad több toroknak hangja
S lelkünk egy nagy szellem összetartja
Jár a kéz, a vezér tánca gyorsul
Hevessége erőt szít a dalban
Hangból állunk, és egy nagy mosolyból
S öröm szól az énekelt szavakban
A kéz tánca egyre vadba fordul
S míg a dalban egyre nő a tempó
Az őserő a magból térbe tódul
Gyerünk! Szólalj! Csináld! Most!
Crescendo!
Feloldjuk, s ami most szól, a szférák zenéje
Finoman szólal meg a harmónia húrja
Hangunk lassan elvész vezérünk kezében
S a tér is elszáll a némaságon túlra
/Budapest, 2012/